2025-01-06 10:19
Számos siker, remek eredmények és sportos hétköznapok mellett igazán nagy dolgok is történtek a 2024-es évben a Neumann János Egyetemen sport tekintetében. Kiemelkedik Messzi-Szabó Martin története, aki 2023 szeptemberében kezdte el az egyetemen gépészmérnöki tanulmányait és a rögbi kurzusra feljelentkezve, kijelenthetjük, hogy megváltozott az élete sport tekintetében. Tanulmányokról, sportos múltról, jövőbeni célokról beszélgettünk Messzi-Szabó Martinnal.
Hogy csöppentél bele az egyetemi rögbibe?
A székesfehérvári csapatban rögbiznek ismerőseim. 2023 nyarán volt egy 7-es torna, ahol kipróbálhattam a sportágat. Nagyon megtetszett és elkapott a csapatsportágak iránti vágy. Korábban a kosárlabdát is a csapat miatt szerettem, így a konditerem után már vágytam a közösségi sportra. Már ezen a nyári eseményen megtetszett az, hogy ez egy fizikális sport, tetszett, hogy ilyen elegánsan agresszív. Szóval szeptemberben már célzottan kerestem a rögbit az egyetemen. Az első edzésen vázolták, hogy egy meglévő maghoz keresnek olyan hallgatókat, akik képviselik az egyetemet az NBII-es bajnokságban, így októberben már az első bajnoki mérkőzésemet is lejátszottam.
Bár kicsit a közepébe csapok, de hogyan kell elképzelni azt, hogy egyszer csak a rögbi válogatottban találod magad?
A válogatott menedzsere Ozi (Nagyhegyesi Szabolcs) keresett meg, hogy kicsit foghíjas az első sor a soron következő válogatott összetartások mérkőzéseire, így szeretné, ha részt vennék a válogatott edzőtáborában. Bekerültem a 45 fős bő keretbe, majd ott találtam magam a Szlovákia elleni utazó csapatban. Lehet ezt persze szerencsének is tekinteni, de igyekeztem mindent megtenni eddig is ezért, és az biztos, hogy ezt már senki nem fogja elvenni tőlem!
2023 ősz NBII, 2024. tavasz NBI, 2024 ősz válogatott! Mi volt a második érzésed a meghívó kézhezvétele után?
Sok minden átfutott a fejemen. Bőkeretben benne vagyok oké, utána a reménykedés, hogy milyen szuper lenne a szűkített keretben benne lenni. Biztos van akár az NBI-ben akár az NBII-ben nálam tapasztaltabb első soros játékos, de hatalmas dolognak tartom a bizalmat, amit kaptam. Az esztergomi összetartáson már örültem, de bennem volt a bizonyítási vágy is, mert az egy dolog, hogy itt vagyok, de szeretnék bizonyítani is.
Összességében egy nagyon új felállású válogatottban találtam magam. A korábbi évek válogatott játékosaiból szinte csak 2-3 fő maradt meg. Ettől függetlenül egy nagyon jó hangulatú társaságot sikerült összeállítani. Mindenki nagyon szeretett volna bizonyítani, és a csapatkapitány is nagyon jó. A mérkőzés előtt az öltözőben elmondott beszéde hatására már ott is és a kivonulás során is mindenki azt érezte, hogy na most meg kell mutatnunk, hogy magyarok vagyunk és nem hiába vagyunk itt. Mindenkin látszódott, hogy nagyon odatette magát és szerencsére 20 percet játszhattam ezen a mérkőzésen.
Kis kitérőt követően azért térjünk vissza az elejére. Egyetemi évek előtt mennyire volt meghatározó számodra a sport?
A sport végig kísérte eddigi életemet és persze a rögbinél kötöttem ki, de nagyon sok állomása volt ennek. Kicsit viccesen hangozhat tőlem, de először versenyszerűen ugrálóköteleztem, bár ez nem tartott túl sokáig. Ezt követte a kosárlabdázás, már egy kicsit hosszabb ideig, majd jött a súlylökés még iskolai szinten, amit a konditermi évek követtek és most itt a rögbi!
Nem mondom azt, hogy erre számítottam amikor a rögbit elkezdtem, de mindig bennem volt, hogy jó lenne valamilyen sportágban eljutni a válogatott szintig. Amikor elkezdtem a rögbi kurzusokon való részvételt, célként tűztem ki, hogy egyszer négyéves időintervallumban szeretnék eljutni a válogatottig. Nem gondoltam, hogy másfél év után ez összejön, de nagyon örültem a lehetőségnek.
Szülői oldalról volt bármiféle kényszer, intelem a sportolással kapcsolatban?
Nem, ez igazából teljesen magamtól jött. A szüleim életében nem volt jelen a sport, talán édesapám focizott még fiatal korában, de ezt nem tekinteném jelentősnek.
A fizikumodat tekintve, azért remélem nem sértődsz meg, de nem éppen tudlak a kosárlabda pályán elképzelni. Mindig is ilyen stramm, jókötésű gyerek voltál vagy erre azért rátett a konditerem is?
Azt azért ki lehet jelenteni, hogy én sose voltam kicsi. Családi vonás egyértelműen, hogy nem vagyunk magasak, viszont szélesek igen. Viccesen lehet úgy is mondani, hogy könnyebb átugrani, mint megkerülni.
A rögbis társadalom gyorsan befogadott. Ha fogalmazhatok így, nagyon simulékony természetű vagy és a közösséghez való alkalmazkodásod kiemelkedő. Hogyan találtad meg ilyen gyorsan a hangot akár az idősebb játékosokkal is?
Nekem az eddigi életem során számos olyan pont volt, amikor alkalmazkodnom kellett. Középiskolába se oda vettek fel, ahova szerettem volna, és az egyetemmel kapcsolatban is ugyanígy jártam. Többször mondta már az élet, hogy nem az lesz, amit te szeretnél. Többször kellett már változtatni a terveken és abból az élethelyzetből kihozni a maximumot. Talán ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy most ilyen vagyok!
A beszélgetés során említetted, hogy a továbbtanulásnál nem a Neumann János Egyetem volt az elsődleges célpont. Visszaadott az élet egy kicsit ezzel a szerepléssel?
Lehet így is fogalmazni. Van egy enyhén maximalista hozzáállásom mindenhez. A továbbtanulás szempontjából is ezért szerettem volna külföldön folytatni a tanulmányaimat, mert a Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikumból ez jelentette a plafont, ameddig elláttam és megvalósítható célként lebegett előttem.
Nem bántam meg, hogy a Neumann János Egyetemre jöttem. Persze nem ez volt a céljaim között, de mivel nem sikerült a külföldi továbbtanulás és a pótfelvételi során már csak egy egyetemet lehetett megjelölni, ott már nem volt kérdés, hogy az NJE-t választom. Az elmúlt félévek nem csak a sport miatt, hanem a tanulmányok miatt is alátámasztották az életnek ezt a döntését.
